Hagyaték

Hagyaték

A hagyatéki eljárásban az illetékességet:

• az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye,
• ennek hiányában az örökhagyó utolsó belföldi tartózkodási helye,
• az előző kettő hiányában az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye;
• továbbá az első három feltétel hiányában a hagyatéki vagyon fekvésének helye alapozza meg.

A hagyatéki eljárás akkor indul, amikor a jegyző a halottvizsgálati bizonyítvány alapján - vagy ennek hiányában olyan személynek a bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik -, az örökhagyó haláláról értesül.

A leltárt 30 napon belül, legkésőbb a halottvizsgálati bizonyítvány elektronikus beérkezésének napjától számított 35. napig kell elkészíteni. 

 Leltározni kell a hagyatékban lévő:

·         belföldön fekvő ingatlant,

·         belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben fennálló    tagi (részvényesi) részesedést,

·         lajstromozott vagyontárgyat,

·         valamint az ingó vagyont, ha értéke a törvényben megállapított öröklési illetékmentes értéket meghaladja.

A hagyatékot leltározni kell, ha a jegyző vagy a közjegyző rendelkezésére álló adatok alapján valószínű, hogy a bejelentett hagyatéki tartozások meghaladják a hagyaték értékét.

Valamint leltározni kell akkor is, ha az örökösként érdekelt kéri.

A leltározást a jegyző végzi az erre a célra rendszeresített, külön jogszabályban megállapított nyomtatvány kitöltésével.

A leltárba felvett ingatlan értékét az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által kiállított adó- és értékbizonyítványban foglaltakkal egyezően kell feltüntetni.

Az adó- és értékbizonyítvány tartalmát a jegyző a hagyatéki leltár felvétele során közli az öröklésben érdekeltekkel, akik az adó- és értékbizonyítványban foglaltakkal szemben fellebbezéssel élhetnek.

A hagyatéki leltár csak a fellebbezési határidő lejárta után, ha pedig az adó- és értékbizonyítvány ellen fellebbezéssel éltek, akkor a fellebbezés elbírálása után kerül megküldésre a közjegyzőnek.

A hagyatéki leltár tartalmát képező adatok megállapítása érdekében meghallgatás tartható, amelynek idejéről és helyéről értesíteni kell az ismert öröklésben érdekeltet. Általában a halottvizsgálati bizonyítványon feltüntetett személy kapja az értesítést.

A hagyatéki meghallgatásra a leltár pontos elkészítése miatt az értesített személynek célszerű magával hozni:

• írásbeli végintézkedést (végrendeletet), illetve öröklési szerződést, tartási szerződést,
• halotti anyakönyvi kivonatot,
• az öröklésben érdekeltek személyazonosító adatait (név, születési hely, idő, anyja neve, lakcím, tartózkodási hely elérhetőség, adóazonosító, személyi azonosító)
• fel nem vett járandóság (munkabér, táppénz) esetén igazolást a munkahelytől,
• ingatlan esetén ingatlan-nyilvántartási adatokat (helyrajzi szám, fekvés, művelési ág, tulajdoni hányad, jogcím, stb.) tartalmazó okiratot (földhivatali kijegyzés, tulajdoni lap, adásvételi szerződés, földhivatali határozat stb.),
• gépjármű, utánfutó forgalmi engedélyét,
• fenntartásos takarékbetétkönyvet, takaréklevelet, kötvényt, kincstárjegyet, értékpapírt stb.,
• kárpótlási jegyet, vagyonjegyet, részjegyet,
• lakossági folyószámla, devizaszámla, egyéb – pénzintézetnél vezetett – számla kivonatát,
• gazdasági társaság (kft., bt., stb.) esetén társasági szerződést vagy cégkivonatot.

A hagyatéki leltár elektronikus úton kerül továbbításra az illetékes közjegyzőnek.

Ha a hagyatéki eljárás befejezése után kerül elő a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy, póthagyatéki eljárásnak van helye. A póthagyatéki eljárásra a hagyatéki eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A hagyatéki leltárazásra vonatkozó jogszabályok:

• 2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról
• 29/2010.(XII.31.) KIM rendelet a hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről